Ahogy az év utolsó negyedévébe fordulunk, az őszi szél és a csípős hideg reggelek is egyre gyakoribbak, úgy vágyunk az otthon melegére.
Az életmódváltásból adódó változtatások már beépültek, de az biztos, hogy a változás mindig jelen van és lesz az életünkben, ami stresszel is járhat, ezért fontos, hogy fejlesszük a rugalmasságunkat.
Reziliencia
Hallottátok már a reziliencia kifejezést?
A reziliencia egy pszichológiai alapfogalom, jelentése: rugalmas ellenálló képesség a hétköznapi, vagy éppen kritikus változásokkal, váratlan akadályokkal, meglepetésekkel szemben.
Tehát a reziliencia azt jelenti, hogy mentálisan mennyire vagyunk képesek megbirkózni az akadályokkal. Kisebb-nagyobb krízishelyzetekkel bármikor találkozhatunk: ez lehet akár egy titok kiderülése, anyagi problémák, sőt, akár egy baleset, vagy betegség is, ami kritikus hatással lehet lelki állapotunkra.
A reziliencia mint tényező, azért is lett hangsúlyos napjainkban, mert számos olyan – akár globális – problémával kell szembenéznünk, ami elődeinket egyáltalán nem érintette. Nap mint nap új szavakat hozunk létre azokra az új problémákra, amelyekkel szembe kell néznünk.
Megküzdés a hétköznapi és nem hétköznapi nehézségekkel
A klímaváltozás égető kérdés és egyben feladat, hogyan állíthatjuk meg, illetve hogyan alkalmazkodhatunk hozzá. Az állatok védelme és a vegánság is nagyon fontos téma, amelyhez már szorosan kapcsolódik a fenntarthatóság. „Változatos étrenddel segítsem az egészségem fenntartását” kontra „csak hazait vásároljunk, amely nem terheli meg úgy a környezetünket, mint egy távoli országból szállított élelmiszer.” Mind-mind teljesen jogos felvetés, és a kérdés, hogy mivel teszünk jót, jobbat?
Olyan új élelmiszereket vásároljunk, amelyek nem tartalmaznak állati eredetű összetevőket és legyünk vegánok? Vagy csak csökkentsük a hús fogyasztásunkat és legyünk vegetáriánusok? Pazarlásmentes, zero waste vagy maradékmentesség? Mit vásároljunk meg és hogyan? Mennyire igyekszünk szemetünket szelektíven gyűjteni, esetleg komposztáljuk-e azokat az élelmiszerből származó hulladékainkat, amiket lehetséges? Ha szelektíven gyűjtjük a szemetet, mi történik vele miután elszállították?
Mennyire vagyunk képesek pont annyi élelmiszert vásárolni, amelyet családunk valóban elfogyaszt? Vannak olyan vállalkozások, amelyek arra specializálódtak, hogy az éttermekből, élelmiszer boltokból vagy épp zöldséges standokból a nap végén megmaradt árut, olcsóbban árusítják, így mentve meg őket a kidobástól. Mennyi energiát pazarolunk? Mivel járunk munkába, boltba? Van kerékpárunk, gyalogolunk, tömeg közlekedünk, vagy csak minden alkalommal autóba ülünk?
A lista még nagyon hosszú, amely minden nap érint bennünket és kérdéseket vet fel, hogy mi is a jó döntés? Ez természetesen legtöbbünket nyomasztja, így nem meglepő, de már erre is van kifejezésünk: klímaszorongás.
Mit tehetünk, hogy egy kicsit könnyebb legyen?
Egyrészről érdemes szakemberektől tájékozódni az étrendünket illetően, hogy a számunkra legmegfelelőbben táplálkozhassunk.
A legújabb kutatások azt támasztják alá, amit sejtettünk is, hogy a szélsőségektől kell tartózkodnunk. Egészségünk és az élelmiszerek fenntarthatóságának szempontjából is az a legjobb, ha mérsékeljük a húsfogyasztást, azonban fogyasztunk olyan állati eredetű élelmiszereket, mint a tojás, tej vagy a tejtermékek. Ezt ovo-lakto vegetáriánusnak nevezzük.
Ehhez nagyon hasonló a peszkateriánus, amely annyiban tér el az előzőektől, hogy a halak is engedélyezettek. Amivel általában a húsfogyasztók problémába ütköznek, az az, hogy nem használják fel elég „színesen” a különböző zöldségeket, gyümölcsöket és hüvelyeseket. Viszonylag keveset fogyasztunk belőlük és nagyon hasonlóan készítjük el őket.
Érdemes minél több növényi eredetű élelmiszert bevezetnünk étrendünkbe, így a növényi olajokat is. Sokkal több friss salátát érdemes fogyasztanunk, amelyekhez frissen sajtolt növényi olajokat érdemes használnunk.
Saját veteményest mindenkinek
Azoknak, akiknek lehetőségük van rá, érdemes legalább fűszernövényeiket saját kertjükben megtermelni. A magaságyások különlegessége, hogy tápanyagdúsabb talajt tudunk létrehozni a növényeinknek, illetve az ágyás kialakításából adódóan a talaj is melegebb a növények számára. Ezzel elősegíthetjük a nagyobb mennyiségű és jó minőségű termést.
Természetesen, ha nem is pont ilyen módon, de erkélyeken és balkonokon is érdemes 1-1 kis veteményest létrehozni.
Mindennapi aktivitás
Nem csak a környezetünkre, de a testünkre is pozitív hatással bír, ha autó helyett sétálunk vagy kerékpárra pattanunk.
Amennyiben úgy gondoljuk, hogy ezek túlságosan nehezen megvalósítható dolgok, esetleg nem férnek bele a mindennapjainkba, úgy legalább lift helyett mindig válasszuk a lépcsőt.
Figyeljünk a maradék felhasználására
Saját otthonunkban, az élelmiszerpazarlás ellen oly módon tehetünk, hogy a maradékokat igyekszünk okosan felhasználni. Ha az egyik ebédből maradt valami, készítsünk másnap valamilyen új dolgot mellé és ne dobjuk ki a maradékot.
Az alábbi receptek, tartalmaznak állati eredetű termékeket, azonban nem a megszokott módon használják a különböző zöldségeket. Ajánljuk figyelmetekbe, készítsétek el őket a Floriol étolajokkal és olívaolajokkal!
https://www.floriol.hu/recept/repas-mungobab-salata
https://www.floriol.hu/recept/karalabe-steak-dios-pestoval-es-salataval
https://www.floriol.hu/recept/grillezett-pisztrang-zellersalataval
https://www.floriol.hu/recept/porehagymas-csirkecomb-voroslencsepurevel