Szeretnénk, ha a fenntarthatóság nemcsak egy hangzatos szó lenne, amit sokszor kimondanak az emberek, de valójában keveset tesznek érte – ezért ebben a hónap kiemelt figyelmet szentelünk az újrahasznosításnak és a szelektív hulladékgyűjtésnek.
A Floriol nagy hangsúlyt fektet a tudatosságra az étkezés, az életmód és a fenntarthatóság területén is. 2020 nyarától a Floriol 1 literes étolajok 50%-ban újrahasznosított műanyagból készült palackban kaphatók. Így támogatja azokat a vásárlókat, akik tudatosan odafigyelnek környezetükre.
Ha a (cél)tudatosságot életünk minél több területén alkalmazzuk, akkor sokat tehetünk környezetünk megóvásáért is. A kis lépések összeadódnak, és nagy dolgok születhetnek belőlük. Mit tehetünk mi a mindennapokban ezért? Néhány egyszerű szokás beépítésével nagyon is sokat!
Palackok és üvegek gyűjtése
A szelektív hulladékgyűjtés egyik alapvető része a palackok és üvegek elkülönítése a többi hulladéktól. A palackok és üvegek újrahasznosítása környezetbarát megoldás, amely hozzájárul a természeti erőforrások megőrzéséhez és a szemétlerakók terhelésének csökkentéséhez. Az üvegvisszaváltás például azt eredményezi, hogy a már létező üvegeket újra felhasználják az új termékek palackjaként, így – elvben legalábbis – kevesebb új üvegpalackot kell előállítani.
Ezenkívül, az üvegpalackok újrahasznosításának szintén fontos szerepe van a környezet védelmében. Például a Floriol olívaolajok üvegpalackjai is alkalmasak az újrahasznosításra – ha a kiürült palackból mosogatószerrel kimossuk a maradék olajat. Üres üvegeinket a szelektív gyűjtőpontokon vagy azok közelében elhelyezett konténerekben adhatjuk le. Természetesen a megtisztított üvegeket újra is lehet használni, azaz új célt adhatunk nekik. Például vázaként vagy gyertyatartóként is megállják a helyüket, de az interneten sok-sok ötletet találhatunk még.
Használt étolaj gyűjtése
Az étolaj használt formája (azaz a használt sütőolaj) egy másik fontos terület a szelektív hulladékgyűjtésben. Sokan nem gondolnak rá, de a használt étolaj megfelelő kezelése elengedhetetlen a környezetvédelem szempontjából. Az elhasznált étolajat szelektíven kell gyűjteni és a fáradt ásványolajhoz hasonló kezelést kell kapnia. A háztartásokban és a vendéglátásban keletkezett használt étolaj szinte teljes egészében újrahasznosítható; kb. 90%-ban biodízelként és 10%-ban biogázként.
Több helyen is találhattok gyűjtőpontokat a használt étolajok leadására (pl. üzemanyagtöltő-állomások, lakossági hulladékudvarok). A kihűlt használt étolajat visszatölthetjük a saját palackjába, és egyszerűen leadhatjuk a gyűjtőpontokon. Az országos gyűjtőhálózatok gondoskodnak az elszállításról és az újrahasznosításról.
Útban a csomagolásmentes jövő felé
A csomagolásmentes boltok egyre népszerűbbek azok körében, akik tenni szeretnének a környezetvédelemért. Ezek az üzletek egy új, környezetkímélő trend részei, amelyek – különösen, ha széles körben elterjednek – jelentősen hozzájárulhatnak a természeti erőforrások megőrzéséhez és a hulladék csökkentéséhez. Itt is fontos azonban az élelmiszer minőségének védelme, a romlás megakadályozása; olyan boltot válasszunk ezért, ahol a gyűjtőcsomagolás zárt és azt rendszeresen tisztítják, vagy szükség esetén cserélik.
A csomagolásmentes boltok legnyilvánvalóbb előnye a hulladékcsökkentés. A hagyományos élelmiszerboltokban megszokott – és ott egyébként jogszabály által előírt, a fogyasztók biztonsága szempontjából indokolt műanyag- és papírcsomagolás használata jelentős hulladékot eredményez. A csomagolásmentes boltokban viszont a vásárlók saját tartóedényeikbe, zsákjaikba és palackjaikba csomagolják, töltik az árut, minimalizálva ezzel a felesleges hulladékot. Hozzá kell tenni, hogy a csomagolásmentesség a gyorsan romló áruféleségek tekintetében (pl. hús- és tejkészítmények, nyers és félkész hentesáru) nem ajánlott, illetőleg az élelmiszervállalkozások számára tilos is. A csomagolásmentes üzletek jellemzően gyümölcsöt, zöldséget és szárazárut kínálnak, illetve kínálhatnak.
Előny viszont, hogy a csomagolásmentes boltok általában helyi termelőktől és beszállítóktól vásárolnak, ami lerövidíti a szállítási útvonalakat és a tárolási időt, így csökkenti a hozzájuk kapcsolódó környezetterhelést is. Az áruk sokszor a termelőtől közvetlenül a boltok polcaira kerülnek – s mivel ezek jellemzően kisvállalkozások, ráadásképpen a vásárlóknak személyes kapcsolatuk is lehet az eladókkal, így ideális esetben első kézből értesülhetnek a termékek eredetéről, esetleg fenntarthatóságáról is.
Ne pazaroljunk!
A fenntarthatóság egyik kulcsa, hogy mindenből annyit vásároljunk, vagy állítsunk elő (termeljünk meg magunknak), amire feltétlenül szükségünk van, így kevésbé valószínű, hogy az élelmiszerek kidobásra kerülnek. Az élelmiszerpazarlás jelentős környezeti hatással bír, hiszen nemcsak a termelés és felhasználás során keletkezhet felesleges hulladék, hanem az élelmiszerek szállításakor és tárolásakor is. Hozzá kell tenni, hogy a nagy lélekszámú települések élelmiszerellátása kizárólag háztáji gazdaságból megoldhatatlan – legalábbis megfizethető árak mellett. Törekedjünk ezért arra, hogy rövidtávon (pár hét, esetleg pár hónap) az alapvető és a tartós élelmiszerekből éppen elegendő készletünk legyen, de kerüljük a túlzott felhalmozást.
A fenntarthatóságra való törekvés útján fontos észben tartanunk, hogy időbe telhet, amíg cselekedeteink szokásokká alakulnak. Éppen ezért nem szükséges minden változtatást egyszerre bevezetni, haladjunk a magunk tempójában, hogy az egyes tevékenységeknek legyen ideje beolvadni az életünkbe anélkül, hogy túlterhelve éreznénk magunkat általuk.
