Mostanra remélhetőleg már mindannyian belevágtunk abba, amit az új év kapcsán elterveztünk. Figyelünk arra, hogy tudatosan étkezzünk, mozogni járunk vagy épp próbáljuk az életünket minél kevesebb stresszel élni.
Ugyanakkor izgalmas kérdés, hogy vajon hányan vannak azok, akik már feladták a céljaikat, vagy úgy érzik, hogy ez nem fog nekik menni? Az pedig talán még fontosabb, hogy mi állhat ennek a döntésnek a hátterében, és mit lehet tenni, hogy újra felszívják magukat, és folytassák az utat?
Szeretnénk ismét felhívni a figyelmet arra, hogy minden nagy terv kis lépésekkel kezdődik.
Reálisak a célok vagy túl nagy a stressz miatta?
Aki 20 kg-tól szeretne megszabadulni, vagy maratoni távot szeretne futni, azoknak is érdemes első körben 2-3 kg-ra vagy az első 5-8 kilométerre koncentrálnia, és nem azonnal a végcélra.
Ha a stressz mértékén szeretnénk változtatni (ami egyébként ajánlott, ugyanis a kortizol hormon szintjét erősen befolyásolja), engedjünk teret az egyedüllétnek. Sokan megijedünk attól, hogy egyedül kellene csinálnunk valamit, mert általában a tevékenységeket párban vagy többedmagunkkal próbáljuk élvezni. Természetesen ennek vannak jó oldalai, de nézzük, mi az, ami negatívan hathat?
Ha egy másik emberhez vagy csoporthoz kötjük a mi stresszcsökkentő tevékenységünket, akkor függünk egy másik egyéntől vagy csoport tagjaitól. Így nemcsak a saját magunk problémáival kell szembenéznünk annak érdekében, hogy kikapcsolódjunk, hanem még másokéval is.
Tegyünk saját magunkért!
Sokszor ez akár negatív irányba is el tudja tolni a lelkesedésünket, vagy végképp abba is hagyjuk a tevékenységet. Érdemes a családtól, párunktól vagy épp barátainktól függetlenül kialakítani egy olyan tevékenységet, ami csak a miénk.
Nem kell nagy dolgokra gondolni, lehet ez például egy nagy séta, amit az ember mindig egyedül tesz meg. Mindeközben jut idő arra, hogy kicsit csendben elmélkedve, átszellemülve beszélgessünk saját magunkkal. Természetesen, itt csak a belső hangunkra gondolok, hangosan ez igencsak vicces lenne! :)
Nem csak a séta, hanem a futás vagy a gyors gyaloglás is szóba jöhet, sőt lehet kerékpározni, olvasni, festeni, kötni és hímezni is. Vannak, akik a digitális térben találják meg azt a tevékenységet, ami örömet és kikapcsolódást jelent nekik.
Találjuk meg az énidőnket!
Természetesen minden esetben szabadtéri programot ajánlunk, de semmilyen opciót sem szabad elvetni, ha énidőről van szó. Érdemes relaxációs és meditációs technikákat, vagy a megfelelő légzést elsajátítani, elvonulós hétvégére menni, ahol a teljes digitális detoxot élvezhetjük.
Az énidő egy mentális újraindítás vagy frissítés, amire mindenkinek szüksége van, valójában napi szinten. Érdemes úgy priorizálni a feladatokat, hogy egy fél órás séta beleférjen a napba, mert bizony az összes teendő meg fog várni bennünket, énidőtől függetlenül. Akkor legalább legyen egy 30 percnyi feltöltődésünk, egyetértetek?
Miért fontos ez ennyire?
Biztos vagyok benne, hogy létezik egy hatodik érzékünk, amivel tökéletesen képesek vagyunk megállapítani, hogy a körülöttünk lévő személyek milyen lelkiállapotban vannak. Pontosan látjuk, ha rossz kedve van valakinek, azonban ez nincs ránk akkora hatással, kivéve, ha a mikrokörnyezetünkről van szó.
A családunk hihetetlenül gyorsan átveszi azt a hangulatot, amit mi magunkkal hazaviszünk. Ez kihatással van mindenre, amit csinálunk: a párkapcsolatunkra, a gyerekeink kedvére és viselkedésére is. A legújabb kutatások alapján, a gyerekek krónikus stressznek kitéve különböző tüneteket produkálnak, amelynek nagyon sokszor nem találják az okát. Így egyre gyakrabban, ha egy kisgyermek tünetei mögött nem látják az okot, a családot egészében kezdik el vizsgálni a szakemberek.
Ha a szülők jól vannak, a gyerekek is jól vannak.
Újragondolt célok
Ha tehát neki kezdtünk, és úgy érezzük mégsem működik az, amit elterveztünk, mit tehetünk? Vegyünk vissza az igényekből, az elvárásokból és apróbb célokat tűzzünk ki!
Ha eddig az volt a cél, hogy 5 kg-ot fogyjak, akkor helyette legyen az, hogy 3 hétig tartsam az új étrendem. Ha letelt a 3 hét, akkor a mérlegre is rá lehet állni. Ne felejtsétek, hogy a kiegyensúlyozott és változatos étrendhez sok-sok fitt Floriolos receptet találtok az oldalunkon!
Legyetek türelmesek és megértőek magatokkal, de legyenek határok, mert a túlzott szigor sem jó! Keressünk valakit, aki segít akkor, amikor megakadunk! Készítsünk reális terveket, és ha kell, vegyük igénybe szakember segítségét (coach, mentor, dietetikus, személyi edző, pszichológus... akire a legnagyobb szükségünk van).
Hajrá, és kitartás!
